A Normális Pasit ugyanolyan nehéz megtalálni, mint egy jó munkahelyet. Az első randevú felér az interjúval, bár legalább annyi előnye van, hogy közben ihatunk alkoholt…
Amikor munkát keresünk átgondoljuk hogy mit szeretnénk: mi érdekel, miben vagyunk jók, milyen a személyiségünk, tűrjük-e a monotóniát, hajlandóak vagyunk-e órákat utazni, hogy odaérjünk a munkahelyünkre… Belőjük azt is, mi az, ami szóban sem jöhet, hogy nem vállalunk el olyan munkakört, ami a jelenlegi helyzetünkben visszalépést jelentene, vagy nem dolgozunk kevesebb pénzért, vagy fizessenek bármennyit, de sokkal fontosabb, hogy ne legyen stresszes és ne kelljen túlórázni. Mindenkinek mások a szempontjai és így van ez a társkeresésénél, ahány ember, annyi elvárás.
Mielőtt belevágunk a társkeresésébe nem hátrány átgondolni a „szó sem lehet róla” kritériumainkat. A „Titok” rajongók most valószínűleg megköveznének, mondván, hogy arra kell koncentrálni, amire vágyunk, viszont egy csomó felesleges időhúzástól és szívfájdalomtól kímélhetjük meg magunkat, ha tudjuk, hogy mit NEM akarunk.
Lehet valaki bármilyen jóképű, vicces, értelmes, vagy amire csak vágysz, de:
– Ha nős és láthatóan esze ágában sincs elválni, akkor tovább kell lépni, mert nem ő a Te embered.
– Ha közli, hogy nem akar gyereket soha az életben, de Te szeretnél, akkor tovább kell lépni, ne te töltsd azzal az időt, hogy megpróbálod kivárni, amíg meggondolja magát, mert közben nem veszed észre azt a helyes fickót, aki lehet, hogy mindent megadna, amit csak szeretnél.
– Ha nem vesz komolyan, vagy ha nem vállal fel a világ előtt.
– Ha csak szexelni akar, vagy ellenkezőleg, ha csak a barátod akar lenni, de te ennél többre vágysz.
Előfordul, hogy (átmenetileg) megelégszel egyik-másik helyzettel. De ha komolyan társat szeretnél, akkor teljesen felesleges elfecsérelni az idődet valakire, akiről már az elején tudható, hogy nem ő a befutó számodra.
Köszönöm! 🙂
Fantasztikusan jó!!! 😀