Vagány Nők Klubja

Már egy ideje nézegetem a Facebookon megjelenő hirdetéseket, miszerint balettoktatás felnőtteknek, de valami (a minimum tíz kiló súlyfelesleg? nulla kondíció? nincs kit elcsábítanom magammal és egyedül kell mennem? kötött izmok? idióta időpontok? lustaság?) mindig visszatartott. Miután minden hetet úgy indítok, hogy csillagokat látok a derékfájástól az irodában, és különben is muszáj valamit mozogni, elkezdtem feltérképezni a… Tovább »

A gimnáziumban úgy indultam, hogy jogász leszek, de utolsó pillanatban – értsd szó szerint, mivel már a felvételi jelentkezési lapot töltöttem ki – meggondoltam magam és magyar szakra mentem. (Ha tudtam volna, hogy 3 félévnyi nyelvtörténet című rettenet vár rám, de amikor erre rájöttem, már mindegy volt, nyakig benne voltam). Mellette kommunikáció szakon újságírást tanultam… Tovább »

Kamaszkorom imádott filmje volt a Jules és Jim, olyannyira, hogy a regényt, amiből készült, még eredetiben is megvettem franciául, a filmet pedig annyiszor néztem meg, hogy már kívülről fújtam az egészet. Nagy vonalakban egy szerelmi háromszögről szól, és mondanom sem kell, hogy nem a legalkalmasabb filmélmény egy 14 éves lány számára. Amikor anyám felfedezte a… Tovább »

Ha valaki azt mondja nekem három hónappal ezelőtt, hogy Pesten (pardon Budán) fogok csücsülni és lakást rendezgetek, meg banános dobozokból pakolok ki (vagy legalábbis minden nap betervezem, hogy csak egyet, csak minimum egyet megcsinálok), akkor jót nevetek rajta. Az történt ugyanis, hogy tavaly októberben a barátnőm meginvitált, töltsem a születésnapját Milánóban egy ötösfogat egyik tagjaként…. Tovább »

Pontosítanék: EGY BIZONYOS BENZINKÚTON dolgozó hölgyek számára. Mert volt ez az elmúlt 22 hónap, amikor én is közéjük tartoztam, és most, hogy vége van, nagy merészen úgy döntöttem, hogy a még ott lévő exkolléganőknek, illetve a jövőben érkező lelkes(?) kezdőknek összegyűjtöm mindazt, amit ott tanultam csapatmunkáról, kitartásról, barátságról és ellenségekről. 12 órát dolgozni fárasztó dolog,… Tovább »

Volt már néhány munkahelyem, és előbb-utóbb valahogy mindig odáig fajultak a dolgok, hogy az íróasztalom szélén/a mögöttem lévő polcon/az öltözőszekrényemben kisebb-nagyobb könyvkupacok kezdtek feltünedezni. Ha ugyanis valami jót találtam, nem tartottam meg magamnak, hanem elkezdtem kölcsönadogatni a kollégáknak, így aztán mindannyian jól szórakoztunk. Ha valaki például nyaralni ment, előtte kért egy kis iránymutatást, és én készséggel… Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család, akik lementek a Balaton partra strandolni. Úgy gondolták, hogy a nagy lubickolás és napozás közepette innának valami frissítőt. Mivel az otthon gondosan előre elkészített jeges tea elfogyott (mert ugye nyáron nem indulnak sehová innivaló nélkül) kitalálták, hogy vesznek a parti árusoktól valamit, mondjuk egy finom, jéghideg… Tovább »

Az a helyzet, hogy az e-book olvasók korában, én még mindig a papír alapú könyvek pártján állok. Sőt, még ennél is továbbmegyek, nemhogy papír alapon olvasok, de nem is veszem meg feltétlenül, hanem elmegyek a könyvtárba. Durván hangzik tudom. Egy alkalom volt eddigi életem során, amikor felmerült bennem az e-book olvasó birtoklása iránti vágy, amikor… Tovább »

Elöljáróban két gondolat, mielőtt belefognék a témába: 1. Amikor először olvastam a Bridget Jones naplóját, csak csóváltam a fejemet a könyvben rendszeresen előforduló, Pöffeszkedő Családos “barátoktól” érkező kérdésre, hogy “Na és Bridget, hogy állsz a szexszel?” Azt gondoltam, hogy ilyen szituáció a való életben nem fordulhat elő, mert hát ki lenne az, aki ilyen kérdést… Tovább »

Van esetleg valakinek ötlete?... Tovább »