Az a helyzet, hogy az e-book olvasók korában, én még mindig a papír alapú könyvek pártján állok. Sőt, még ennél is továbbmegyek, nemhogy papír alapon olvasok, de nem is veszem meg feltétlenül, hanem elmegyek a könyvtárba. Durván hangzik tudom. Egy alkalom volt eddigi életem során, amikor felmerült bennem az e-book olvasó birtoklása iránti vágy, amikor a nyaralás előtt azon gondolkodtam, hogy a jó francba fogom a hat darab, átlag 400 oldalas, gondos mérlegelést követően kiválasztott könyvet beszuszakolni a bőröndbe a piperecuccok, és a különböző méretű és típusú pink cipők, meg az elmaradhatatlan laptop mellé. Aztán persze megoldottam (Anya, ugye te hozol hajszárítót, hajlakkot, sampont, törülközőt, mert akkor én nem….?)
Lehet, hogy régimódi vagyok, de én imádok hetente, kéthetente elzarándokolni a könyvtárba, órákon át ténferegni a polcok között, azok enyhe imbolygásától (amikor kihúzok egy könyvet, mindig bemozdulnak, de csak picit) elszédülni, maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló keretet (Pesten csak 8, itt Sopronban viszont 16! könyvet lehet egyszerre kölcsönözni, és ez maga a Kánaán, ha éppen tudni akarjátok). A barátnőm, aki könyvtárban dolgozik, azt mondta egyszer, amikor elcsaltam magammal, hogy azért nem szereti a könyvtári könyveket, mert használtak, és ki tudja, kinek a kezében volt? Erre meg azt mondom, hogy minél elhasználtabb, annál nagyobb az esély, hogy jó a könyv. Nézőpont kérdése. Amit elolvastam, azt szépen visszaviszem, amivel még dolgom van, az marad a következő körre, vagy ahogy nemrégiben jártam, az is elfordul, hogy nemes egyszerűséggel el-fe-lej-tem visszaszolgáltatni. Nem direkt, hanem annyira a könyvkupac aljára kerül, hogy szem elől tévesztem, szerencsére azért a könyvtári nyilvántartás működik, így fél év után rendszerint finoman figyelmeztetnek, hogy nem ártana, ha visszavinném. Itt a provinciákon ez szerencsére még így megy.
Tudom azt is, hogy álszent dolog részemről az e-book olvasók miatt berzenkednem, mert egyrészt ízlések és pofonok, másrészt ez olyan, mintha még mindig a patakban mosnám a ruháimat (pedig vicces lenne, elképzelem, ahogy az Ikva partján görnyedek a Victoria’s Secret alsóneműmmel, meg mosószappannal a kezemben), vagy írógépen pötyögnék a laptop helyett.
Amit viszont nem tudok elfogadni, amikor valaki – akiről nyilvánvalóan lerí, hogy az olvasmányélményei kizárólag a hétvégi akciós újságokra korlátozódnak – azt mondja nekem: Te még könyvet olvasol? Én vettem e-book olvasót, és háromezer könyvet töltöttem le!!! Ilyenkor udvariasan mosolygok és nem mondom ki, amit gondolok (ide viszont leírom): csak egyet, csak egyetlenegyet olvasnál el belőle…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: